A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a hét első felében a Dunán kialakuló árhullámokat erősen meghatározó bajor és osztrák vízgyűjtőkön újra jelentős mennyiségű eső valószínűsíthető, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítő vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat. A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetőzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítő tetőzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.

A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében. Egy lassan tetőző, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy időt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.

• Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.
• A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetőleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.
• Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját pedig el kell zárni.
• Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.
• Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést

Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezőnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni. Fontos tudni, hogy a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor jellemzően 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.

A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelően készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.

Forrás: Biztosítási szemle