Építési beruházások: nem elég a felelősségbiztosítás
2018. november 8., csütörtök
Építési beruházások közbeszerzésekor a törvény felelősségbiztosítás megkötését írja elő, amely azonban önmagában nem nyújt az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károkra is kiterjedő fedezetet. Mit fedez a felelősségbiztosítás? Mire jók a vagyonbiztosítások, illetve mikor szükséges összkockázatú építés- és szerelésbiztosítást kötni? Ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a szakemberei, közösen rendezett szakmai konferenciájukon.
A közbeszerzés biztosításszakmai kérdéseivel hosszú évek óta foglalkozik a MABISZ, szoros együttműködésben a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival - mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a „Közbeszerzés és a biztosítás kérdései” című konferencia megnyitásakor. A közös munka eredményeként 2018. április 25-én a Közbeszerzési Értesítő 80. számában megjelent két Útmutató az építési beruházások követelményeiről, valamint az összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosításokról.
Az Útmutatókba beépültek a biztosítók szakmai tapasztalatai, amelyeket a közbeszerzések során szereztek. Ezek közül emelte ki példaként Pandurics Anett, hogy az építőipari szolgáltatáshoz kapcsolódó kiírások többnyire csak a felelősségbiztosításra fókuszálnak, a vagyonbiztosítás háttérbe szorul. Problémát jelent az is, hogy a szerelésbiztosítás és az azt követő vagyonbiztosítási fedezet időnként nem folyamatos, ezért előfordul fedezet nélküli időszak. Az irreálisan magas limitek, illetve fedezeti igények, vagy a kizárólag százalékos önrészesedés előírása miatt a biztosító gyakran nem tud a közbeszerzésen induló vállalkozásnak megfelelő fedezetet nyújtani – tette hozzá az elnök.
A MABISZ várakozásai szerint a szakmai útmutatások elősegítik a pályázatok kiírói és a pályázók munkáját, a biztosításszakmai ismeretek alkalmazását, így érdemi verseny alakulhat ki és hatékonyabbá válthatnak a közbeszerzések – mondta Pandurics Anett.
A Közbeszerzései Hatóságnál 2015 óta új működést igyekeznek kialakítani, úgynevezett „szolgáltató hatóságot” szeretnének működtetni, hogy törvényszerű és hatékony közbeszerzési gyakorlatok szülessenek – emelte ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára. Ezt segíti elő a hatóság ingyenes mobilalkalmazása is. Mivel ma már rengeteg nem jogi, egyéb szakmai kérdés merül fel a közbeszerzésekkel kapcsolatban, ezért a hatóság szoros együttműködésre törekszik szakmai szervezetekkel, így biztosítás szakmai kérdésekben a MABISZ-szal – tette hozzá a főtitkár.
A megfelelő felelősségbiztosítás előírását elősegítő szempontokra hívta fel a figyelmet előadásában Szolyka Lilla, a MABISZ Felelősségbiztosítási Bizottságának elnöke. Ennek a biztosításnak kettős funkciója van: egyrészt védi a biztosítottat azáltal, hogy megtéríti a megalapozott kárigényt, a megalapozatlan igényeket pedig elhárítja, másrészt a károsultat is védi, hiszen közvetlenül számára teljesít a biztosító.
A felelősségbiztosítás szolgáltatási körébe nem csak a kártérítés tartozik, de a sérelemdíjra, a késedelmi kamatokra, a jogi költségekre, valamint a TB regresszre is fedezetet nyújt – hangsúlyozta Szolyka Lilla.
Az általános felelősségbiztosítás a személyi sérüléses és a dologi károkra nyújt fedezetet, amit a szerződésen kívül, harmadik félnek okoztak. A fedezetet azonban ki lehet terjeszteni úgy, hogy az a szerződésszegéssel okozott károkra is kiterjedjen, amivel a megrendelőnek okozott károk is fedezhetőek. Az időbeli kiterjesztésével a szerződés megszűnését követően bekövetkezett és bejelentett károkra is kiterjeszthető a fedezet, ha az a rossz kivitelezés miatt következett be – említette példaként Szolyka Lilla.
A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg, valamint az önrészesedés meghatározása szintén fontos mérlegelési szempontok, amelyek jelentősen befolyásolják a biztosítási díjat.
Az építési projektek biztosításánál rendelkezésre álló másik fontos termékre, az építés- és szerelésbiztosításra hívta fel a figyelmet Soós Gábor, a MABISZ Ipari-Technikai Biztosítási Bizottságának tagja. A leggyakrabban előforduló károkok között ugyanis a felhőszakadás, a szerelési hiba, a tűz, vagy a vihar messze megelőzi a biztosított felelősségét, ami egyértelműen igazolja, hogy nem elegendő az általános felelősségbiztosítás megkötése. Természetesen minden szereplő összes kockázatára nem érdemes fedezetet keresni, ami kiemelten fontos, az az építtető és a projekt védelme, az egyéb kockázatokat a vállalkozók viseljék – véli a szakértő. A jövőbeli cél egy pályázati kiírásoknál használható, közös normarendszer kialakítása lehet, ami egységes, teljesíthető biztosítási előírásokat határozna meg, minden szereplő számlára egyértelmű környezetet teremtve.
Forrás: Biztosítási szemle
Az Útmutatókba beépültek a biztosítók szakmai tapasztalatai, amelyeket a közbeszerzések során szereztek. Ezek közül emelte ki példaként Pandurics Anett, hogy az építőipari szolgáltatáshoz kapcsolódó kiírások többnyire csak a felelősségbiztosításra fókuszálnak, a vagyonbiztosítás háttérbe szorul. Problémát jelent az is, hogy a szerelésbiztosítás és az azt követő vagyonbiztosítási fedezet időnként nem folyamatos, ezért előfordul fedezet nélküli időszak. Az irreálisan magas limitek, illetve fedezeti igények, vagy a kizárólag százalékos önrészesedés előírása miatt a biztosító gyakran nem tud a közbeszerzésen induló vállalkozásnak megfelelő fedezetet nyújtani – tette hozzá az elnök.
A MABISZ várakozásai szerint a szakmai útmutatások elősegítik a pályázatok kiírói és a pályázók munkáját, a biztosításszakmai ismeretek alkalmazását, így érdemi verseny alakulhat ki és hatékonyabbá válthatnak a közbeszerzések – mondta Pandurics Anett.
A Közbeszerzései Hatóságnál 2015 óta új működést igyekeznek kialakítani, úgynevezett „szolgáltató hatóságot” szeretnének működtetni, hogy törvényszerű és hatékony közbeszerzési gyakorlatok szülessenek – emelte ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára. Ezt segíti elő a hatóság ingyenes mobilalkalmazása is. Mivel ma már rengeteg nem jogi, egyéb szakmai kérdés merül fel a közbeszerzésekkel kapcsolatban, ezért a hatóság szoros együttműködésre törekszik szakmai szervezetekkel, így biztosítás szakmai kérdésekben a MABISZ-szal – tette hozzá a főtitkár.
A megfelelő felelősségbiztosítás előírását elősegítő szempontokra hívta fel a figyelmet előadásában Szolyka Lilla, a MABISZ Felelősségbiztosítási Bizottságának elnöke. Ennek a biztosításnak kettős funkciója van: egyrészt védi a biztosítottat azáltal, hogy megtéríti a megalapozott kárigényt, a megalapozatlan igényeket pedig elhárítja, másrészt a károsultat is védi, hiszen közvetlenül számára teljesít a biztosító.
A felelősségbiztosítás szolgáltatási körébe nem csak a kártérítés tartozik, de a sérelemdíjra, a késedelmi kamatokra, a jogi költségekre, valamint a TB regresszre is fedezetet nyújt – hangsúlyozta Szolyka Lilla.
Az általános felelősségbiztosítás a személyi sérüléses és a dologi károkra nyújt fedezetet, amit a szerződésen kívül, harmadik félnek okoztak. A fedezetet azonban ki lehet terjeszteni úgy, hogy az a szerződésszegéssel okozott károkra is kiterjedjen, amivel a megrendelőnek okozott károk is fedezhetőek. Az időbeli kiterjesztésével a szerződés megszűnését követően bekövetkezett és bejelentett károkra is kiterjeszthető a fedezet, ha az a rossz kivitelezés miatt következett be – említette példaként Szolyka Lilla.
A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg, valamint az önrészesedés meghatározása szintén fontos mérlegelési szempontok, amelyek jelentősen befolyásolják a biztosítási díjat.
Az építési projektek biztosításánál rendelkezésre álló másik fontos termékre, az építés- és szerelésbiztosításra hívta fel a figyelmet Soós Gábor, a MABISZ Ipari-Technikai Biztosítási Bizottságának tagja. A leggyakrabban előforduló károkok között ugyanis a felhőszakadás, a szerelési hiba, a tűz, vagy a vihar messze megelőzi a biztosított felelősségét, ami egyértelműen igazolja, hogy nem elegendő az általános felelősségbiztosítás megkötése. Természetesen minden szereplő összes kockázatára nem érdemes fedezetet keresni, ami kiemelten fontos, az az építtető és a projekt védelme, az egyéb kockázatokat a vállalkozók viseljék – véli a szakértő. A jövőbeli cél egy pályázati kiírásoknál használható, közös normarendszer kialakítása lehet, ami egységes, teljesíthető biztosítási előírásokat határozna meg, minden szereplő számlára egyértelmű környezetet teremtve.
Forrás: Biztosítási szemle
