A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a háztartási méretű, maximum 50 kilowatt kapacitású naperőművek darabszáma és beépített teljesítménye évek óta folyamatosan nő. 2021 harmadik negyedéve végén mintegy 125 ezer darab háztartási méretű naperőmű termelt villamos energiát, több mint 1000 megawatt (MW) beépített kapacitással.

A kormány Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célja, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4-5 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. Szintén cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített teljesítménye 2030-ra közel 400 MW-ra emelkedjen a 2017-es 62 MW és a 2019-es 148 MW után.

Ezeket a célokat szolgálja a december 6-án megnyílt több mint 200 milliárd forintos keretösszegű lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési uniós pályázat, melynek további 3 üteme a következő években várható (a legközelebbi majd jövő szeptemberben nyílik). A cél az, hogy a támogatásban összesen közel 35 ezer család részesüljön majd a következő években, azaz a 2021 tele és a 2024 ősze között.

A készülő napelemrendszert már a kivitelezés fázisában is lehet és érdemes biztosítani. Erre alkalmasak az építés-, szerelésbiztosítások, amit megköthet az ingatlan tulajdonosa (építtető), az ingatlanon végzett építés-szerelés munkák beruházója, fővállalkozója, valamint az ajánlaton megjelölt alvállalkozók, kivitelezők. Érdemes olyan kivitelezőt választani, aki rendelkezik ilyen biztosítással, így amennyiben a rendszer szerelése alatt károk keletkeznek, úgy azt a biztosítás megtéríti. A biztosítás kiterjedhet a hibás kivitelezésből, ügyetlenségből, az anyaghibából eredő károkra, az elemi károkra, illetve a betöréses lopással, rablással, vandalizmussal okozott károkra, de akár a tervezői hibából eredő károkra is kiterjeszthető a fedezet. Az ingatlan tulajdonosának érdemes áttanulmányoznia a meglévő lakásbiztosítási szerződését is, elérhetőek ugyanis olyan lakásbiztosítások, amelyek építés, bővítés, sőt, felújítás alatt álló ingatlanokra is kiterjeszthetők, a szerződésben meghatározott időtartamra és limitig. Elképzelhető tehát, hogy elegendő a meglévő szerződését kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átadtak, illetve üzembe helyeztek.

A napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk igen nagy értéket képviselnek, hiszen a legegyszerűbb rendszer is milliós beruházást igényel. Ráadásul elhelyezésüknél fogva ki vannak téve a természeti és emberi hatásoknak, ezért védelmükről gondoskodni kell. Hitelből vagy állami támogatásból finanszírozott napelemes rendszer kiépítésénél a finanszírozó elő is írhatja a napelemes rendszer biztosításának megkötését. Ezen berendezések kárai is biztosíthatók a lakásbiztosítási szerződés kiterjesztésével, a biztosítóknál ezek a berendezések az ingatlan vagyoncsoport részét képezik. (Az elemi károk, vagy betörési, rongálási kockázatok szempontjából eltérő fedezetek vonatkoznak az ingatlanokra és az ingóságokra.) Meglévő lakásbiztosítási szerződés módosítása, illetve új kötés esetén is nagyon fontos tisztában lenni a konkrét szerződés biztosítási feltételeivel, különös tekintettel arra, hogy mely biztosítási eseményekre, milyen vagyontárgyakra vonatkozik, milyen kizárásokat és mentesüléseket tartalmaz, valamint, hogy mekkora összegű a biztosítási érték. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások esetében is a napelem, napkollektor, hőszivattyú az ingatlanok részét képezi, az alapcsomag is fedezi őket.

Az ilyen léptékű ingatlanfelújítást követően nem szabad megfeledkezni a biztosítások megújításáról sem, ennek elmulasztása esetén előfordulhat, hogy kár esetén annak csak egy részét fedezi a lakásbiztosítás. A biztosítási összeg nagysága akkor helyes, ha az eléri legalább az elkövetkező egy biztosítási évben a meglévő, illetve elkészülő épület, a beépítésre kerülő épületberendezési, felszerelési tárgyak, építési anyagok együttes értékét. Ezen adatok ismeretében szükség szerint módosítani kell a biztosítási szerződést is. A biztosítói értékkövetés ugyanis nem foglalja magában az épp folyamatban lévő felújítás, beruházás miatti értéknövekedést. Erről az ügyfélnek kell tájékoztatnia biztosítóját. A változás-bejelentés a biztosított elemi érdeke és a szerződésben előírt kötelezettsége.

(Forrás: mfor.hu)