Rossz kérdést tesznek fel az életbiztosítók?
2016. szeptember 5., hétfő
Egy az USA-ban végzett kutatás eredményei szerint nagy lehetőséget szalasztanak el a biztosítók és a biztosításközvetítők, mikor a megtakarítási célú biztosításokat ajánlanak ki a reménybeli ügyfeleknek. Legalábbis azok, akik ilyenkor az biztosítandó felet kérdezik a megtakarítási összeg nagyságáról, ahelyett, hogy a valósághoz közelítő szám kiszámításában nyújtanának segítséget.
A megkérdezettek 47 százaléka csak találgatott arról, mekkora összegre lesz szükségük jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához nyugdíjas éveikben. Az egyes generációk között nincs lényegi különbség, az idősebbek és a legfiatalabbak alig pár százalékponttal térnek el egymástól, azaz nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a különféle nyugdíjbiztosításokat igénybe vevők legkevesebb fele még csak nagyjából sem gondolja végig saját igényeit.
Azoknál sem jobb a helyzet, akik valamilyen tanácsadó (akár független, akár közvetítő, akár a biztosító üzletkötőjéről van szó) segítségét vették igénybe. Ők egyébként a megkérdezettek nagy többségét, 74 százalékát képviselik, de csak 49 százalékuk kalkulált a valós állapotok mentén. Az eredmények kettős képet mutatnak a biztosítási piacról, egyrészt örvendetes, hogy az ügyfelek egyre szívesebben veszik igénybe a segítséget, azaz pénzügyi tudatosságuk egyre növekszik, ugyanakkor sajnálatos, hogy ehhez nem feltétlenül kapják meg azt a segítséget a szakma részéről, amire szükségük lenne.
Ez azonban azt is jelenti, hogy igen nagy kiaknázatlan potenciál hever parlagon, ami kivételesen nem igényel sem átfogó IT fejlesztést, sem komolyabb befektetést, mindössze az értékesítési gyakorlat minimális módosítását. Annál is inkább, mivel a felnövekvő generációk élnek a legszívesebben a szakértői segítség intézményével, de csak akkor, ha abban valódi hozzáadott értéket látnak. Jó hír ez a közvetítők számára is, mivel ebben az esetben olyan egyedi igényekről van szó, melyeket alapvetően befolyásolnak a személyes attitűdök, ízlések, jövőre vonatkozó elképzelések, azaz nehezen automatizálható folyamatokról van szó.
Az igény ráadásul a legtöbb releváns generáció tagjaiban megvan a szakértői segítség iránt, arányul 56-60 százalék körül mozog. Jelenleg azonban csak 39 százalékuk vesz igénybe ténylege szakértői segítséget ahhoz, hogy jövőbeli igényeit felmérje és ennek megfelelő nyugdíjterméket találjon. 34 százalék ráadásul úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen tanácsadó akár jobban is motiválná őket arra, hogy minél többet megtudjanak a befektetési, megtakarítási lehetőségekről, 27 százalék pedig legszívesebben profi pénzügyi tervezőre bízná jövőbeli megtakarításainak kezelését.
Forrás: Biztosítási szemle
Amennyiben szakértő segítségre van szüksége pénzügyi döntéséhez, jelezze tanácsadóinknak a http://grantis.hu/ oldalon.
