Szakmai felelősségbiztosítások: egyre nagyobb elmaradásban a szabályozás
2016. július 12., kedd
Miközben évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk nyomán megítélt kártérítések összege, a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. Ennek elsődleges oka, hogy a kötelezően előírt minimális limitek az elmúlt években vészesen lemaradtak a gyakorlatban felmerülő igényektől. Eközben számos szakma esetében a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az alábbiakban összegzi, hol jelentkeznek a legszembetűnőbb hiányosságok.
Vészesen alacsony limitek
A kötelező szakmai felelősségbiztosításokat nem egy, hanem számos, egymástól teljesen független jogszabály, illetve kamarai előírás szabályozza, eltérő feltételekkel. Ezek az esetek többségében meghatároznak egy minimális térítési limitet, amelynek a szolgáltató által megkötött szakmai felelősségbiztosításnak meg kell felelnie.
„A gyakorlatban részben a tudatosság hiánya, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt a szakmai felelősségbiztosításokat az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól – magyarázza Papp Lajos. a FBAMSZ elnöke. – Ezért különösen fontos, hogy az előírt limitek reálisan igazodjanak a kár nagyságához: a túl alacsony biztosítási összeg a károsultak érdeksérelmét okozza, miközben a károkozót is könnyen ellehetetlenítheti pénzügyileg.”
A szakmai felelősségbiztosítások jelenleg igen kis szeletét képezik a nem élet ágban megkötött biztosításoknak: piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevétellel rendelkező szegmens a teljes nem élet ágnak (2015: 430 mrd Ft) mindössze 1,4 százalékát alkotja. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedéssel az egészségügyi és az ügyvédi szerződések bírnak. Bár számos szakma esetében a kötelező pénzügyi fedezet más biztosítékok adásával is teljesíthető, a biztosítási díj fizetése a veszélyközösség miatt más fedezetekhez képest lényegesebb olcsóbb megoldás.
A jogszabályok által előírt limitek sok esetben akár egy évtizede is változatlanok, ami nem csak a kárinfláció miatt probléma, hanem amiatt is, mert a szigorodó bírói gyakorlat, a károsultak növekvő tudatossága és a kárigények ennek nyomán növekvő száma és értéke főként a személyi sérüléses károkozás esetében eredményezett kiemelkedő növekedést a megítélt kártérítések átlagos nagyságában.
Fókuszban az orvosi, ápolói műhibák
Jellemző, és a látványos műhibaperek miatt a köztudatban is jelenlévő példa az egészségügyi szolgáltatások köre, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek. Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyeket sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak. Ez baj esetén a legkisebb kár rendezésére sem elegendő. A szakmai konszenzus alapján jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege.
Kockázatok az ügyvédi tevékenységekben
Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlan-ügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet, stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.
„Összehasonlításképpen meg kell említenünk, hogy a független biztosítási alkuszok az uniós előírásoknak megfelelően, a valós kockázathoz igazodó, káreseményenként minimum közel 400 millió forintos minimum limittel kötelesek szakmai felelősségbiztosításokat kötni” – mutat rá a FBAMSZ elnöke.
Akiknek valamiért nem kötelező a szakmai felelősségbiztosítás
Jelenleg közel két tucat szakmakör esetében írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését, ám az eltérő időpontokban és jogszabályi környezetben megszületett előírások korántsem tükröznek egységes koncepciót. A limitek meghatározása vagy kihagyása mellett számos esetben az sem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét.
Egy jellemző példa: miközben a könyvvizsgálók számára közel tízéves törvény írja elő ezt a fajta biztosítékot, addig az adótanácsadók és a könyvelők számára máig nincsen ilyen előírás. Pedig az állandóan változó jogszabályi környezet, a növekvő adminisztrációs terhek az elmúlt években jelentősen megnövelték a szakmai szabálytalanságok előfordulásának esélyét. A könyveléssel okozható károk is kiemelkedően magasak lehetnek, miközben a NAV fokozatosan javítja ezen a területen is az ellenőrzéseinek hatékonyságát.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy az előírásoknak a valós piaci helyzethez történő igazításával, pontosításával sem oldódik meg az a probléma, hogy ezek az előírások általános jellegűek, és nem veszik, nem vehetik figyelembe egy-egy adott szolgáltató sajátos jellemzőit, kockázatait. E kockázatok pontos felméréséhez mindenképpen célszerű biztosítóktól független biztosítási szakértőt felkérni, aki képes testre szabott megoldásokkal optimalizálni az adott piaci szereplő biztosítási védelmét” – jelentette ki Papp Lajos.
Forrás: Biztosítási szemle
A kötelező szakmai felelősségbiztosításokat nem egy, hanem számos, egymástól teljesen független jogszabály, illetve kamarai előírás szabályozza, eltérő feltételekkel. Ezek az esetek többségében meghatároznak egy minimális térítési limitet, amelynek a szolgáltató által megkötött szakmai felelősségbiztosításnak meg kell felelnie.
„A gyakorlatban részben a tudatosság hiánya, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt a szakmai felelősségbiztosításokat az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól – magyarázza Papp Lajos. a FBAMSZ elnöke. – Ezért különösen fontos, hogy az előírt limitek reálisan igazodjanak a kár nagyságához: a túl alacsony biztosítási összeg a károsultak érdeksérelmét okozza, miközben a károkozót is könnyen ellehetetlenítheti pénzügyileg.”
A szakmai felelősségbiztosítások jelenleg igen kis szeletét képezik a nem élet ágban megkötött biztosításoknak: piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevétellel rendelkező szegmens a teljes nem élet ágnak (2015: 430 mrd Ft) mindössze 1,4 százalékát alkotja. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedéssel az egészségügyi és az ügyvédi szerződések bírnak. Bár számos szakma esetében a kötelező pénzügyi fedezet más biztosítékok adásával is teljesíthető, a biztosítási díj fizetése a veszélyközösség miatt más fedezetekhez képest lényegesebb olcsóbb megoldás.
A jogszabályok által előírt limitek sok esetben akár egy évtizede is változatlanok, ami nem csak a kárinfláció miatt probléma, hanem amiatt is, mert a szigorodó bírói gyakorlat, a károsultak növekvő tudatossága és a kárigények ennek nyomán növekvő száma és értéke főként a személyi sérüléses károkozás esetében eredményezett kiemelkedő növekedést a megítélt kártérítések átlagos nagyságában.
Fókuszban az orvosi, ápolói műhibák
Jellemző, és a látványos műhibaperek miatt a köztudatban is jelenlévő példa az egészségügyi szolgáltatások köre, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek. Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyeket sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak. Ez baj esetén a legkisebb kár rendezésére sem elegendő. A szakmai konszenzus alapján jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege.
Kockázatok az ügyvédi tevékenységekben
Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlan-ügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet, stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.
„Összehasonlításképpen meg kell említenünk, hogy a független biztosítási alkuszok az uniós előírásoknak megfelelően, a valós kockázathoz igazodó, káreseményenként minimum közel 400 millió forintos minimum limittel kötelesek szakmai felelősségbiztosításokat kötni” – mutat rá a FBAMSZ elnöke.
Akiknek valamiért nem kötelező a szakmai felelősségbiztosítás
Jelenleg közel két tucat szakmakör esetében írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését, ám az eltérő időpontokban és jogszabályi környezetben megszületett előírások korántsem tükröznek egységes koncepciót. A limitek meghatározása vagy kihagyása mellett számos esetben az sem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét.
Egy jellemző példa: miközben a könyvvizsgálók számára közel tízéves törvény írja elő ezt a fajta biztosítékot, addig az adótanácsadók és a könyvelők számára máig nincsen ilyen előírás. Pedig az állandóan változó jogszabályi környezet, a növekvő adminisztrációs terhek az elmúlt években jelentősen megnövelték a szakmai szabálytalanságok előfordulásának esélyét. A könyveléssel okozható károk is kiemelkedően magasak lehetnek, miközben a NAV fokozatosan javítja ezen a területen is az ellenőrzéseinek hatékonyságát.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy az előírásoknak a valós piaci helyzethez történő igazításával, pontosításával sem oldódik meg az a probléma, hogy ezek az előírások általános jellegűek, és nem veszik, nem vehetik figyelembe egy-egy adott szolgáltató sajátos jellemzőit, kockázatait. E kockázatok pontos felméréséhez mindenképpen célszerű biztosítóktól független biztosítási szakértőt felkérni, aki képes testre szabott megoldásokkal optimalizálni az adott piaci szereplő biztosítási védelmét” – jelentette ki Papp Lajos.
Forrás: Biztosítási szemle
