A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat - amely az Országgyűlés honlapján olvasható - 17 törvényt módosít. A tőkepiaci törvény kiegészül a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos kötvények - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - fogalmával. Ilyen a papír akkor, ha a tervezett kibocsátás mennyisége - és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege - meghaladja a kibocsátó saját tőkéjét, a hitelintézetek esetében pedig a saját tőke tízszeresét. Hasonlóan kiemelten kockázatos a befektetők szempontjából az, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége - a tájékoztatóval kapcsolatosan - nem egyetemleges.

Ugyancsak a tőkepiaci törvénybe került be egy új fejezet, amely a jogsértésekről szóló bejelentések felügyeleti kezelését tartalmazza. Így a felügyelet - a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára - független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják az információk bizalmas kezelését. A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha elkülönülnek a felügyelet általános kommunikációs csatornáitól és biztosítják az információk sértetlenségét, bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést.

A felügyelet a honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon, közzéteszi a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat.

Átírják a kgfb-szabályokat

Viszonylag nagy terjedelemben módosul a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény. Kiemelésre érdemes az a változás, amely szerint az eddig forintban számított kártérítési limiteket a jövőben euróban adja meg a törvény. Így az egy biztosítási eseményre - a károsultak számától függetlenül - a biztosító dologi károk esetén egymillió-kettőszázhúszezer eurónak, míg a személyi sérüléses károknál 6 millió 70 ezer eurónak megfelelő összegig köteles helytállni.

A jelenlegi összeg - ebben a sorrendben - 500 millió, illetve 1,6 milliárd forint. A forintra történő átszámítás úgy történik, hogy az előző év első 10 hónapjának az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot kell átlagolni, majd pedig milliós értékre kerekíteni azt.

Amennyiben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Kártalanítási Számla fizeti ki a kárt - mert például nem volt kgfb a kocsin - akkor az autó vezetőjétől a következő esetekben követelheti az általa kifizetett összeget: ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette; ha nem volt jogosítványa, illetve ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.

Alapkövetelmény a jó üzleti hírnév

Szintén ennek a törvénynek új szabálya az, hogy a tőzsde a szabályzatában előírhatja a következőt: a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen, de ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév megléte miképpen igazolható.

Szigorítják a kapcsolt értékesítést

A pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvényben új elem az, hogy ha a bank a számláját más szolgáltatással együtt kínálja, akkor tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy a számlához nem kapcsolódó szolgáltatásra köthető-e külön szerződés, és ha igen, akkor az mennyibe kerül. A bank magánszeméllyel köteles bankszámla szerződést kötni akkor, ha az illető megfelel a jogszabályi feltételeknek.

A jegybanktörvény egyik módosítása a Pénzügyi Békéltető Testülettel kapcsolatos. A testületnek, az ügyfél meghallgatásáról szóló értesítésben ki kell térnie arra, hogy a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt az ügyfél szabadon dönthet arról, elfogadja a testület ajánlását, illetve az egyezségi ajánlatot vagy a kötelező határozatot. Az információ kiterjed arra is, hogy a testületi eljárás nem zárja ki a bírósági utat. Arra is utalni kell, hogy a testület döntése eltérhet a bíróság által meghozott határozattól.

A biztosítási törvény módosítása - egyebek mellett - kitér a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartalékainak a befektetésére is. A befektetést - a befektetési politikával összhangban - szakszerűen, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében kell elvégezni. Ezeknél a biztosításoknál az éves befizetésből le kell vonni a kockázati elemre jutó díjrészt, majd pedig első évben a befizetés 20, a másodikban 50, míg a harmadik évben - és az azt követő években is - 80 százalékát kell befektetni. Ez a szabály az alkuszi jutalékot is befolyásolja. A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot - továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást - úgy megnevezni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és a mögöttes tartalma.

Forrás: Biztosítási szemle