Portfolio: Két évre ismét megválasztották önt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökévé. Mit tart legfontosabb feladatának?

Papp Lajos: Olyan időszak áll előttünk, amelyben - reményeim szerint - sokat építhetünk az előző elnöki ciklusok munkájára. Először is szeretném biztosítani a zökkenőmentes váltást. Kilenc letöltött elnöki év után ugyanis lassan megérik az idő arra, hogy váltsunk, ezért nem szeretném többet jelöltetni magam szervezetünk élére. Két év múlva olyan szakembernek szeretném átadni a feladataimat, aki - elnökségi tagként vagy szekcióvezetőként - aktívan részt vett a szakmát érintő egyeztetésekben, így a tapasztalatok birtokában, már felkészülten képviselheti szövetségünket. Kiemelten fontos teendő a biztosítási alkuszok felkészítése az új EU-s szabályozásra (az IMD2-re), az új hazai jogi környezetre. Jelenlegi információink szerint ugyanis egy igen hosszú európai egyeztetési folyamatot követően megszületik az uniós közvetítői direktíva, és annak hazai környezetbe való átültetése is még ebben az esztendőben megvalósul. Végül az alkuszok oktatásának további fejlesztését említeném, amelyben a biztosítási törvény tavalyi változtatásával is sikerült már előbbre lépni, de az új irányelv várhatóan újabb feladatokat indukál majd ezen a területen.

P.: Hogy látja ma az alkuszi szakma helyzetét?

P.L.: Az elmúlt néhány év erőteljesen megrostálta ezt a piacot, csakúgy, mint más pénzügyi közvetítőket. Panaszra még sincs okunk, hiszen akik megmaradtak, azok megerősödve kerültek ki a válságból. Örvendetes, hogy a magyar biztosítási piac díjbevétele 2014-ben számottevően, több mint 4%-kal emelkedett, és ehhez minden jelentősebb biztosítási szegmens hozzájárult. Van remény arra, hogy idén is hasonló növekedésnek leszünk tanúi. Bár komoly kihívások elé nézünk az elkövetkező időszakban is (elsősorban a jogi változásokat, a folyamatosan szigorodó felügyeleti követelményeket illetően), ezek kezelhető mértékűnek tűnnek számunkra.

P.: Miért hullottak ki olyan sokan a piacról?

P.L.:Alapvetően két okát látom ennek: a válság hatására erőteljesen visszaestek a biztosítási piac díjbevételei, márpedig ha egyre kisebb a torta, az alkuszoknak is egyre kisebb szelet jut belőle. A szűkülő piaci lehetőségekre számos alkuszcég a tevékenységének megszüntetésével válaszolt, ők természetesen nehezen merészkednek vissza erre a piacra. A másik ok a biztosítási adó bevezetése, pontosabban a korábbi különadó átalakítása volt. Ez kifejezetten a nem-életbiztosítási üzletágban éreztette hatását, amely az alkuszok hagyományosan erős terepe.

P.: Estek a jutalékbevételek is? Mennyire elégedettek ma a piaci "árképzéssel" e téren?

P.L.: Az alkuszi jutalékbevételek nagyjából párhuzamosan csökkentek a válság évei alatt a díjbevételekkel. A nem-életbiztosítások területén a jutalékkulcsok tehát nem változtak érdemben, így a biztosítók és az alkuszok együtt szenvedték el a negatív piaci hatásokat. Úgy tűnik a díjak csökkenése megállt, így a jutalékbevételek is lassú növekedésnek indultak. A biztosítási piaci díjbevételéhez hasonlóan becslésem szerint a jutalékbevételek is egyszámjegyű mértékben emelkedtek 2014-ben, bár erre pontos statisztika sajnos nem áll a rendelkezésünkre. A január 1-jén életbe lépett, egyébként nem túl szigorú jutalékcsepegtetés elsősorban az életbiztosítási ügynököket érinti, így ennek negatív következményeitől nem tartok, sőt az alkuszok szempontjából inkább pozitívnak értékelem az életbiztosításokra vonatkozó jutalékkörnyezet megváltozását.

P.: Az ügyfelek képviseletében eljáró alkuszok is közvetíthetnek életbiztosításokat. Mennyire merészkedtek be erre a piacra?

P.L.: Az életbiztosítási értékesítés hagyományosan a többes ügynökök és a biztosítók saját hálózatának a terepe, a tradicionális alkuszi értékesítéstől eltérően erőteljesen kínálatvezérelt tevékenység. Bár kevés tapasztalata van még e téren az alkuszoknak, nő a részesedésük az életbiztosítások értékesítésében is. E téren óriási a személyes értékesítés jelentősége, így sokkal kevésbé online, inkább közvetlen, hús-vér emberek között zajló közvetítői tevékenységről beszélhetünk. Természetes terepükön, a vállalati ügyfelek körében az alkuszok mindig is odafigyeltek a különböző vállalati programokra, így a csoportos élet- és balesetbiztosítások közvetítéséből már az elmúlt években is tekintélyes részt képviseltek az alkuszok.

P.: Népszerűek a lakosság körében az online alkuszok, de tevékenységük jelentős részben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra koncentrálódik ma is. Rosszul látom?

P.L.: A lakossági értékesítésben valóban nagy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, és tegyük rögtön hozzá, az utasbiztosítások szerepe, de ezek korántsem kizárólagosak. A lakás- vagy casco biztosítások is népszerűek az alkuszi hálózatokban, de ezeket jellemzően ma még az "offline" csatornákon értékesítik. E biztosítások közvetítése hangsúlyozottan az ügyfelek mindennapi szükségletei alapján történik. Kétségtelen persze, hogy míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén az online közvetítés tekinthető ma már a legerősebbnek, a biztosítók saját hálózatai a többi lakossági szegmensben még mindig inkább a hagyományos alkuszi csatornával "versenyeznek."

P.: Épp az online alkuszok tevékenységét kívánja keretek közé szorítani az MNB azzal, hogy ajánlástervezetet tett közzé novemberben, amelynek betartását elvileg március 1-jével várja el az alkuszoktól. Elfogadják a benne foglalt javaslatokat?

P.L.: Az egyébként nem kötelező érvényű ajánlással kapcsolatos egyeztetések még zajlanak, ugyanis vannak pontok, amelyekkel nem feltétlenül értünk egyet. Az elvek és az irány azonban jó, és az MNB is nyitott arra, hogy szakmai érveinket figyelembe vegye a végső ajánlás kidolgozása során. Kiderül az ajánlásból, hogy az MNB helyénvalónak tartja, sőt bátorítja az online értékesítést, meg kíván óvni azonban annak ügyfelekre leselkedő esetleges veszélyeitől. Megnyugtató, hogy a felügyelet tényleg a legjobb nemzetközi gyakorlatokat tartja mérvadónak, értékeli a hazai szakmai eredményeket, látja a biztosítási szakma alapvetően problémamentes működését, és mindezidáig korrekt szakmai párbeszédet folytat velünk.

P.: Bár még bizonytalan a hatályba lépésének ideje és az irányelv tartalma is, IMD2 néven rövidesen új szabályozást kapnak a közvetítők. Mekkora kihívás lehet ez az alkuszoknak?

P.L.: A hosszas szakmai előkészítés ugyan végre már befejeződött, de jelenleg még csak az irányelv tervezett szövegét ismerjük, hiszen az az európai jogalkotók asztalán fekszik, most folyik az ún. trilógus (az Európai Bizottság, Tanács, Parlament előtt történő egyeztetés). Ezzel kapcsolatban a legfontosabbnak azt tartom, hogy a hazai implementáció során ne legyünk "pápábbak a pápánál", tehát ne tegyünk felesleges terheket a hazai piaci szereplőkre, például eltúlzott oktatási követelmények, indokolatlan jutalékkifizetési szabályok, adminisztrációs követelmények formájában. A hazai jogalkotókkal, a felügyelettel való intenzív párbeszéd ismeretében nem tartok attól, hogy komoly veszélyek leselkednének a biztosítási, azon belül pedig a közvetítői szektorra. Hiszek a józanész erejében, abban, hogy a szabályozói oldal is pontosan látja, hogy az ügyfelek érdekeit képviselő alkuszok milyen fontos szerepet játszanak a közjó szempontjából, és így mennyire fontos, hogy a független közvetítőkre vonatkozóan is fenntartsuk a szabályozás és a piac kényes, ugyanakkor kívánatos egyensúlyát. Nem félünk tehát, de céljaink elérése érdekében az eseményeket különös figyelemmel követjük, és már előre, várakozásaink mentén megpróbálunk felkészülni a várható változásokra. Tény, hogy az interjú elején említett előttünk álló feladatok közül szövetségi szinten kétségkívül ez a legfontosabb tennivaló.

Forrás: Portfolio.hu